Ősz

Hát, igen elhanyagoltam a blogot... De persze a kertről nem feledkeztünk meg annyira :-)

Az van, hogy azért mégiscsak elhanyagoltuk egy kicsit. Begazosodott, bár az előző évi kinézetéhez képest, azért nem is csodálkozunk, hiszen nem lehetett azt egy-két perc alatt eltüntetni örökre. De ettől függetlenül kiválóan termett (majdnem) minden, és jövőre is nekifutunk, persze már most kezdjük :-)

Tehát a végeredmény:
- a paradicsom, a paprikák mind nagyon-nagyon beváltak, volt friss reggelire, főztünk is be, jó sok lett, tehát abból lesz jövőre is
- a tök is kiváló volt, bár annyit nem termett, mint gondoltuk, de ami volt, az bezony elfogyott
- a cukkinit még most is nyögjük, pedig nem is szedtünk le mindent, meg egy csomót el is adtunk, hát még most sem tudom, hogy hogyan lett ennyi, pedig esszük is kemények, legközelebb nem ültetünk ilyen "sokat"
- a sütőtök, pfff.... Nem termett sokat (bár igen nagy területet befutott, konkrétan a szomszéd fél kertjét is :D), de szép nagyokat, viszont ezzel az lett a probléma, hogy háromszori nekifutásra sem sikerült ehetőt csinálni, hiába volt (állítólag) jó ízű, egyszerűen nem a mi ízlésünk, úgyhogy ez ki fog maradni.
- a krumplit kiszedtük, nem lett valami húdesok, és eléggé aprók voltak (jó, volt nagyobb szem is), de finom, viszont újra nem fogunk ültetni ennyit
- a barackfa meghót, úgyhogy ki lett vágva :-(
- a szilvát apa lekajálta a fáról, sokat nem láttunk belőle =D
- a babok közül a szárazat megette a csiga, hasonlóan járt a brokkoli, karfiol, de a zöldborsóban és a zöldbabban is jó sok kárt csinált
- a sárgarépa elég jól termett, a zeller is szép lett a kaporral együtt
- a petrezselyem valami csoda folytán egyszerűen eltűnt...
- az uborka pedig nem lett jó, valahogy nem váltak be ezek a magok, hagytuk is a fenébe

Most pedig újra ássuk a kertet, amit lehet, azt el is vetünk - így a répa és társai beszerzése már folyamatban :-)

Lusta dög

Igen, az vagyok, vagyis inkább csak nagyon elfoglalt, eddig vizsgaidőszakom volt, majd dolgoztam, és éjjel-nappal denevéreket mentettem, neveltem, most az egyik speckó kórház intenzív osztályának csapatát erősítem (vagy hátráltatom) - csakhogy megmagyarázzam, miért nincs időm (a siránkozást befejeztem természetesen, nem cserélnék senkivel :-)))

Szóval a blog kényszerpihenőn van, egészen szeptemberig, de úgy nem lenne sok értelme. Még nem tudom, mi legyen a blog sorsa, úgyhogy egyelőre írok ide valamit.

Nagyban szüretelünk természetesen, a borsó megvolt, jött a zöldbab, a paprika, a cukkini, utóbbitól nem férünk a hűtőbe szerencsére. A krumplink sajnálatos módon kidőlt, pedig töltöttük, de még virágzás előtt felborult. Az alatta lévő krumplik viszonylag picike maradtak, de nagyon finomak :-) A hagymát folyamatosan szedjük, szintén gyönyörű, öklömnyi fejekkel. A répa is jól néz ki, de a petrezselyem, amit kínkeservesen másodszorra ültettünk, az a csigák martalékává vált. A paradicsom rogyásig van, csak még zöld, uborkával és sütőtökkel még nem találkoztam. A leghálásabb persze a sárgabarack, amely folyamatosan érik, sok van, és iszonyú finom :-)))

Szüret

Még mindig küzdünk a csigákkal, egyelőre nincs megoldás. Úgyhogy mentsük ami menthető alapon a borsó egy részét leszüreteltük :-) Ime az eredmény:


Leszüretelt borsó.


A vicc, hogy a borsó összesen 66 dkg volt, a hüvellyel együtt majdnem másfél kiló O_o


Leszedtük a paprikák egy részét is. Ez erős, de kiindulva az eddig vásároltból simán leharaptam belőle egy darabot, még mindig zsibbad a nyelvem :D


A kaprot kicsit régebben szedtük le, azóta már újra nagy :)


Amúgy meg így állunk.

Az ígért képek

Muszáj pótolnom, nem is írok sokat, csak kommentálok :)

Kezdjük a virágokkal:

Így néz ki a petúnia, ha napfényen van sokáig...

...így pedig akkor, ha többször is elfelejtjük, hogy szegényt árnyékban tartjuk =(

A muskátlijaink nem nagyon virágoznak, hasonló tempóban nőnek, mint az epreim: vagyis élnek, de a havi egy fél levél növekedés a maximum produkció.

Az egyik dália, ezek szépen nőnek.

A veteményesben pedig ez van:

A sütőtököm =)))

A borsó, amelyen most nem látszik a pusztítás.

Ééééééés, az egyes számú közellenség(ek), akik most nem képviseltetik magukat nagy számban, de látszik, hogy micsoda zabálást képesek levágni...

Ennek ellenére a borsó kitart :)

A krumpli. Lekopogom, még krumplibogarunk sincs, pedig már ekkora óriási a növény.

A zöldbab és a szárazbab. (Előbbit kissé megcsócsálták a meztelen csigák, de komolyabb baja nem lett végül.)

A sárgarépa, a kapor és a petrezselyem - utóbbinak annyira örültem, mint egyik növénynek sem, ugyanis ez volt az egyetlen faj, ami első vetésre egyáltalán nem kelt ki. De másodjára már szerencsére igen.

Uborka, ami nagyon szép, kár hogy a rejtélyes növényeltűnések ezeket sem kímélték.

Ezt kommentálni sem kell, ennyi maradt a brokkoliból a csigatámadás után... A helyére és mellé vetett karfiolból sem maradt sok =(

A letaposott hagyma, állítólag ezt így kell vagy így is lehet. Nekem fura módszer, akiket ismerek, azok vagy azt mondják, hogyne ez jó és működik, vagy pedig jól körberöhögnek, hogy micsoda marhaság.

A cukkini, ami a legfaszább növény a világon, hatalmas sikerélmény, a csigák nem szeretik, és mellé isteni finom no meg egészséges :))

A palántáról ültetett zeller és paradicsom - magról akartunk ültetni, de nem jött össze, úgyhogy mégiscsak vettük a palántákat, és nem bántuk meg, mert nagyon ellenálló és szépen fejlődő növények.

A paprika, szintén palántáról.

Végül a gyümölcsfák:

A barack.

A szilva.

Esik, szakad

Ígértem képeket, jelenleg viszont annyira kihúztam idővel, hogy nincsenek pikcsőrök, ellenben szakad, így amíg nem rendeződnek az időjárási viszonyok, addig nem tudok képet hozni. Pedig érdemes lenne, egy-két problémától eltekintve, mint a borsó továbbra is az elsődleges célpontja a csigáknak, a kert gyönyörűséges. Eddig megúsztuk krumplibogár nélkül, de mint mondtam, a csigagond továbbra is fennáll. Sőt mi több, megjelentek a még undorítóbb meztelen csigák, amikhez még hozzányúlni sincs gusztusom.

Amit meg nem esznek meg a csúszómászók, azt kitúrja a vakond. Nagynénémék vettek vakondriasztót, a vakond pedig majdnem kiásta azt is :D

A csigaharc

Hát, nem tudom a többi rutinos kertész hogy csinálja, de nálunk a rejtélyes növényeltűnések hátterében a csigák állnak...

Ugye úgy volt, hogy amikor ástunk, és szorgalmasan, jó állatmentő módjára szedegettem a csigákat, nehogy rájuk lépjünk. Pechemre. Ugyanis egy hete kimentünk a kertbe, és azt hittük rosszul látunk - a borsó tizenkét sorából kettő félig le volt rágva! De nem csak kicsit megcsócsálva, hanem rendesen lezabálták az egészet =S No meg a brokkoli is eltűnt, ezek szerint annak is oka volt...

Szóval elindult a csigahadművelet, és a két nap alatt legalább egy kilónyit összeszedtünk =S Ezt úgy kell elképzelni, hogy haladtunk a veteményes sorok között, és marokszámra szedegettem a csúszómászókat. A borsón például füzérszerűen csüngtek, tizenöt centis szakaszon vagy tízet szedtem le. Mivel megölni továbbra sem volt szívem őket, inkább átvittük nagyapámhoz, ahol a csirkék megeszik egy részét, a többi meg szétmászik, ott úgysem zavar senkit.

Amúgy helyzetjelentés :-)))
- a borsó a csigatámadást még nem heverte ki, de magához tért, és úgy néz ki nemsokára virágzik
- túlélő brokkolik kinézete nem túl biztató, elég lyukasak, de még nőnek, talán megmaradnak
- kibújt a megzabált brokkoli helyére vetett karfiol
- a frissen ültetett paprikapalánták szépen nőnek és virágzanak, melléjük most kerültek paradicsom palánták is, szintén gyönyörűek
- a sárgarépa és a fehérrépa totális csőd még mindig, de ami sárgarépából kikelt, az nagyon szép
- az elvetett szárazbab rekord gyorsasággal nőtt ki
- a cukkini és az uborka lehagy mindent fejlődésben, a krumplival egyetemben, a sütőtökről nem is beszélve
- az epreim megrekedtek a fejlődésben, de nem adom fel, míg ki nem pusztulnak

A virágos részleg:
- a tulipánok elvirágoztak :(
- a nőszirom is kinyílt, csak sajna le is tört a virágzó szár, nem tudom mennyi köze van az elmebeteg kutyáimnak a dologhoz
- a dáliák szépen nőnek, alig várom, hogy virágozzanak
- a petúnia kevésbé bírja az árnyékot, mint gondoltuk, amelyik napos területen van, az csodálatosan néz ki, amelyik a másik ablakba került... nos, elhajította a virágait, úgyhogy éppen rehabilitáljuk szegényeket

Ja, még valami, a gesztenye fa - örömmel jelenthetem, hogy megjelentek rajta az első foltok, és a virágai már hömpölyögnek az udvaron. Holnap hozok képeket, aztán megmutatom milyen az élet egy legalább 150 éves óriási fával.

Május egy

Mostanság nem nagyon történik semmi, maximum a növénykék kelnek sorban, már amelyik képes rá.

Tehát listába szedve:
- a borsó, hagyma, kapor egyszerűen gyönyörűek, nőnek mint a fene :-)
- ültettünk közben babot, és vettünk néhány palántát is (kétféle paprika és zeller), a babból még nincs semmi, de a palánták már másnapra kiheverték a sokkot
- a sárgarépa és a petrezselyem katasztrófa... előbbi elég foghíjas, a másik konkrétan ki sem kelt, vetőszalag ide vagy oda
- az epreim is ki fognak halni, egy láda már kárba ment, a másikban még van reményem, de nagyon kis szerencsétlennek tűnnek nekem
- cserébe a cukkini és az uborka kikeltek, méghozzá az összes fészekben
- a zöldbab kezd magához térni, végre kitölti a sorokat - valószínűleg a nem egyforma mélység miatt kelt fáziskéséssel a harmada
- a brokkolink... na igen, ez a WTF-növény, ugyanis szépen kikelt, nőtt, majd egyik reggelre a fél ágyás nyom nélkül eltűnt. Valami megzabálta, mert a nagyobb növények maradtak meg, a kisebbek váltak köddé...
- a tárkony, kakukkfű, kamilla hármas még mindig semmi, legalábbis cserépben nincs nyomuk, a kertben nem tudom, mert elfelejtettem hova ültettem őket :-D
- a krumpli szintén kibújt egy-két helyen, de még nem az igazi
- a barackfa rogyásig van barackkal... na jó, ez sem teljesen igaz, mert láttam többet is már barackfán, de ahhoz képest, hogy gondolatban eltemettem az idei termést, azért lesz mit lezabálni pár hónap múlva, márha nem üt be a krach
- a szilvafa ugyanez, tekintélyes mennyiségű termés van rajta, ellenben a meggy üresen áll, bár utóbbi most lett metszve

A virágoskertben minden oké, a petúniák tenyérnyi virágokból hoznak egy csomót, a nőszirom is virágozni készül, a dáliák szépen mind kikeltek, meg egy-két ismeretlen dísznövény is :) Már csak gazolni kéne nagyüzemben.

A virágos és gyümölcsös részleg

Több mindenről akartam írni, de inkább szétválasztom külön bejegyzésekre.

A petúniákról már beszéltem, de nemcsak a párkányon vannak virágok, hanem a kertben is. Az egyik kupac egy rakat tulipán, amikről én nem is tudtam:

(A fos minőségű képekért bocs, a fényviszonyok és a legendásan pocsék HTC kamera dolgozott rendesen, de talán a lényeg látszik.) Ezenkívül vannak még több rakáson a nárciszok, illetve a friss szerzemények a dáliák, amelyek közül már kettő kibújt. Meg anyám kedvenc ronda sárga virága, amin minden nyáron majdnem áttolom a fűnyírót.

Az epreim növögetnek, a kezdeti lelkesedés után valahogy mintha nem lennének az igaziak...

 

A barack is virágzott, majd lefagyott, de úgy tűnik nincs minden veszve:

Meglepő módon a gyöngyvirág is virágzásra kényszerült, de hogy az árnyékban hogy... nem baj, örülünk :)

A petúniák

Nem vagyok nagy virágos, de ezeknek a petúniáknak az elültetése bejött. Muskátlival próbálkoztunk meg próbálkozunk most is, hááááát nem mostanában lesz belőlük szép virágos növény... szóval gondoltunk egyet, és egy munka apropóján beszabadultam az egyik hipermarket kertészeti osztályára, ahol nagy fóliaszaggatás árán és az ott dolgozók csúnya pillantásaitól övezve kiválogattam ezt a kilenc szépséget:

Tapasztalatlan fejemnek először elég ijesztő volt, hogy kissé kókadtabb voltak, igaz ez köszönhető annak is, hogy fél órát álltam velük a jéghideg szélben... De utána elültettem őket:

És mostanra már így néznek ki:

Pótolni valók

Juj, de ellustultam blogírás terén! Ugyebár mint aktív egyetemista, most a previzsgaidőszakos cirkuszban kevesebb időm van írni és a kertben bogarászni, de igyekszem :)

A jó hír mindenképpen, hogy a növények nagy rész él és virul, szóval a legnagyobb félelmen, mint semmi nem fog kikelni, az szépen megdőlt. Külön öröm, hogy az időjárás is javul, végre nem kell rettegni a fagyoktól és van valami csapadékszerűség is.

Az imádott epreim szépen nőnek, közben kikelt a borsó, a kapor, a sárgarépa, a brokkoli, a bab, a hagyma meg irdatlan ütemben nő :) A fehérrépa, a tárkony, a kamilla, a kakukkfű és a petrezselyem még várat magára, a paradicsom pedig 99%, hogy kudarc, de úgyis utálom... :-D A krumpli, az uborka és a karfiol is el lett vetve, úgyhogy nagyon jól állunk, tulajdonképpen kész a vetés. Persze most jön a gazos időszak, az eső a taracknak is jót tett sajnos =S

Emellett a dísznövény fronton is fejlődtünk, majd arról is hozok képeket, meg a frissen kikelt növénykékről is :)

Ilyen nincs

Napi kertnéző túrán: kilépek az ajtón, esik a hó.

Jót fog tenni a virágzó gyümölcsfáknak és a már elvetett növénykéknek...

Eső, eső és végre eső

A kert szépsége, hogy az ember lánya nagyon tud örülni az esőnek. Persze eddig is szerettem a tavaszi esőt, főleg az utána érezhető illatot, de most legalább megkímél a locsolástól, ami nem utolsó.

A kert egyébként készen van. Nem úgy, hogy eldobjuk az ásót és a gereblyét oszt csókolom, hanem az ásás lett kész. Különösen büszke vagyok arra, hogy az utolsó kis ficak a saját kezem munkája olyan értelemben, hogy tesóm az ásást megcsinálta (kb. 15 perc alatt, hogy hogy azt nem tudom, nem kis terület az...) de a gazolás, gereblyézés, földtúrás az én reszortom volt. Úgyhogy az eső a legjobbkor jött a már elvetett magokra és tiszta földre :-)

A növényekről: úgy tűnik tévedtem az eperrel kapcsolatban, ugyanis nagyon apró kétszikű növénykék bukkantak elő, szám szerint 10 és 4 egy-egy ládában. Az mondjuk vicc, hogy a nagy gondossággal elültetett ládában kelt ki 4, a másikban, ahová csak beszórtam a magot, ott 10... Más nagyon nem akar kelni, kivéve a hagymát, ami lelkesen növöget, legalább életre valónak tetteti magát.

Ma voltunk amúgy nagyszüleimnél, érdekes tanulmányút volt, nekik már nagyon helyes borsó palántái vannak és a málnát is rendbe tették. Nekünk is ezt kéne.

Ja, a petuniával befürdünk úgy néz ki, két sziklevéllel létezik jóideje, és pont semmit nem csinál.

Összegzés

Összeszedegettem mit, mikor, hogy és melyik ágyásba ültettünk, hogy jövőre tudjuk, hol rontottuk el :)

1. a petrezselyem és a kapor a snidlinggel társítva a kakukkfűhöz és tárkonyhoz (majd később összeköltöznek a sütőtökkel), még márciusban ültettük ezeket elsőként, egy héttel később melléültettem a kakukkfüvet és a tárkonyt úgy találomra - a snidling szépen magára talált, nem viselte meg a költözés

2. sárgarépa és fehérrépa, közte néhány dughagymával - a répák egy időben lettek ültetve a petrezselyemmel és kaporral, a dughagyma egy héttel később került földbe (állítólag a másik legyétől védik egymást)

3. a négyféle borsó egyszerre lett vetve, még márciusban

4. zöldbab, nem is olyan rég

5. brokkoli, cukkini és fekete retek, szintén mostanában

6. paradicsom és kétféle paprika - na, ezzel nagyon elkéstünk, főleg mert helyrevetettük ezeket, áprilisban, meglátjuk mi sül ki belőle...

7. cserépbe ültettem kamillát, tárkonyt, kakukkfüvet, no meg az epret - ezek közül egyedül az eper tesz úgy, mintha élne

Még elültetésre vár egy csomó krumpli, a szárazbab, a sütőtök, a karfiol. Remélem jobb idő lesz.

Fűszernövények és eper

Alig tudom magam utolérni írás terén - inkább a kertben töltöm az időt. Vicces, ha valaki egy-két éve azt mondja nekem, hogy egyszer megszállottan fogok földet túrni, eskü kiröhögöm. De hát ez az idő is eljött :)

Az eper a kedvenc gyümölcsöm. Sajnos szezonális, egyébként meg nem is olcsó, főleg ha arra gondolok, hogy megveszek egy kis dobozzal sokszor horribilisért, utána a felfújt epreknek se íze, se bűze. Normális palántát nem találtunk, így megpróbálok magról ültetni, ami elég nagy kihívás, tekintve hogy nem vagyok túl tapasztalt. Inkább semennyire sem. Indátlan, alpesi epret ültettem ládába, gondosan válogatott földbe. Szinte a felszínre kellett ültetni, hát nem fűzök hozzá nagy reményeket... Ha kikel, alaposan meg fogok lepődni :D

Ezenkívül ültettem fűszernövényeket is, kakukkfüvet és tárkonyt, utóbbit imádom, ragulevesbe kiváló! Emellett kamillát is, mert gyönyörű, jó illata van, és apám úgyis mindent inhalálással kezel :) Ezekért is aggódom, az ilyen nagyon apró magokban nem tudok bízni, egyszerűen életszerűtlen, hogy a kezeim között kikelnek.

Az ásás továbbra is program, de ha minden igaz, pár napon belül befejezzük, és tényleg vége ennek a vég nélküli tarackvadászatnak. Legalábbis ilyen nagy méreteket remélhetőleg többet nem ölt.

Alakulgat a kert

Túl vagyunk több mint a felén! Legalábbis az ásás-gazolás mizériának. A saját területünkön. A nagy haladás elsősorban annak köszönhető, hogy a kert elülső részét apa dugiban veteményezte néhány éve, és ugyan feladta, de a gaz mennyisége lényegesen kevesebb :-) Persze így is előkerültek valami három ember vastag elkorhadt fa combnyi gyökerei (hűdemenőköltőikép:)), amit csákánnyal kellett kivarázsolni, de felüdülés volt a deréktörő szitálós performanszokhoz képest.

Közben nagyapám szerzett dughagymát, úgyhogy most már biztos, lesz hagymánk is!

Az ültetés mellett még mindig a tereprendezés a legfontosabb. Hiába irtottuk ki a gazt a veteményesünk területéről, sajna a szomszéd területek állapota katasztrofális. A kert egyik oldala a helyi állomás felé néz - konkrétan a kert végében haladnak a sínek. Ez nem baj, de nem nagyon gondozzák ezt a területet, olyan elburjánzott bokrok vannak, amelyek borostyánnal benőttek, leveleik alig vannak és olyan fonatot alkotnak, hogy lakni is lehetne alattuk. A borostyán persze hozzánk is bekúszott, de akárhogy vagdossuk, több mint valószínű, hogy vissza fog kúszni. A MÁV kertet meg mi nem tudjuk és nem is akarjuk rendbe tenni...

A másik oldal sem rózsásabb, az a terület a szomszédé. Nagyon aranyosak, de tulajdonképpen nem is itt laknak, amúgy is költözés és építkezés közepén vannak, nem az a farknyi terület lesz a legfőbb gondjuk, de minket kellően akadályoz: egyrészt onnan is terjed a borostyán-elvadult szőlő-elvadult bodza trió (ujjnyi vastag rózsaágakat is hoznak magukkal), másrészt az átlógó részek leárnyékolják a veteményes egy részét. Arról nem is beszélve, hogy a szőlő teljesen behálózta a szerencsétlen barackunkat (elég kínos, hogy hagytuk ideáig fajulni a dolgokat).

Tehát délután nekiestünk metszőollókkal és fogasfűrésszel felszerelkezve az említett növényeknek. A szőlővel viszonylag jól boldogultunk, nagy része elszáradt, le lehetett rángatni a fákról. A gondok mélyebbről jöttek, szó szerint, amikor belefutottunk a rózsa ágaiba - hát azt hiszem, ezt senkinek sem kell magyarázni, miért. Több óra munkával sikerült kiszabadítani a kerítést és a lelakott barackfát, amelyen nagyon látszott a szőlő hatása. Konkrétan egyik oldalán voltak ágak és hajtások, ráadásul a szőlőtől elfelé dőlt szerencsétlen. Csoda, hogy tavaly egyáltalán termett.

A munka eredménye, hogy viszonylag tiszta a két kertet elválasztó rész, és a veteményes végre napsütéses területté vált, a többi pedig a (leendő) szomszéd dolga. Bár az lenne a legjobb, ha hozzácsaphatnánk a mi területünkhöz =))

Az első magok elültetése

Elég későn találtuk ki, hogy ültetni kellene; ősszel a föld parlagon volt, így most az ásás után, sőőőőt közben kell már a magok egy részét végleges lakhelyükre költöztetni. Eddig mindent magról vetettünk, a paprika, paradicsom lesz majd palántás jószág.

Az ültetés kellemesebb meló, mint az ásás és gazolás, legalábbis kevésbé lihegünk, ha a dolgozunk. Azért nehezítettünk a dolgon, helyesebben a természet rakott keresztbe, ugyanis petrezselymet, kaprot és sárgarépát nem a legkomfortosabb több tíz kilométer/órás szélben szórni. A leghátsó részbe egy kis épület mellé került a kapor, a petrezselyem és a snidling. Hagytunk egy kis négyzetet a leendő sütőtök számára, mert továbbra is ragaszkodom hozzá. A düledező viskó elé került tizenkét sorban a négyfajta borsó, fajtánként három-három sort elfoglalva.

A borsóval szembe, a snidlinges-kapros-petrezselymes terület előtt alakítottuk ki a répás területet: fehér- és sárgarépa, három ill. öt sorban. A fehérrépa újítás volt (mintha az egész kertészkedés nem új dolog lenne az életünkben =) ), legalábbis vetőszalagot még soha nem használtunk, hát kíváncsian várjuk az eredményt.

A vetőmagok

A vetőmagok, hát igen. Újrakezdő hobbikertészek vagyunk, ezt már mondtam, ennek ellenére csak halvány körvonalaink vannak arról, mit, hogyan, mikor, mennyit, milyet, hova érdemes vetni. Nem igazán tudtuk és most sem tudjuk, hogy pontosan mennyi az annyi, mit várhatunk termés gyanánt, mi elég egy családnak. Eleve a kertrendezés folyamata feltüzelte a családot, mindenki lelkesen dolgozik, nagyra törő vágyaink vannak, olyan óhajok és ötletekkel, hogy néhány hektár föld kellene minden megvalósításához.

A realitás talaján mozogva, de legalábbis megpróbálva ottmaradni, inkább alapzöldségekkel és haszonnövényekkel kezdünk. Ide tartozik a dughagyma, burgonya, sárga- és fehérrépa, petrezselyem, zöldborsó, zöld- és szárazbab. A saját külön perverzióm a cukkini, a sütőtök és az eper. Hát, ennyit a realitásokról :D

Ezek közül sikerült megfelelő (?) minőségű és mennyiségű sárga- és fehérrépát, petrezselymet venni, ezen kívül a borsó és a babok is megvannak. A cukkini, sütőtök és eper vonal is beszerződött. Krumpli és dughagyma problémás, előbbit apa szerzi be megbízható ismerősöktől, utóbbit viszont egyelőre nem sikerült hozni, pedig nagyon jó lenne...

Az első felásott területek

Már napok óta aktívan csinálgatjuk a kertet, így az előző posztban lévő kép nem túl aktuális. Tegyük hozzá, hogy szerencsére :) Büszkék vagyunk magunkra, ugyanis a pár nappal ezelőtti gaztengerből és dzsumbujból sikerült valami emberit varázsolni, hát íme:

A képeken látszanak ilyen fehér növényi maradványok, azok száraz, amúgy is elhalt részek, igyekeztünk azokat is kiszedegetni, de első sorban a tarack és más gyomok gyökerét próbáltuk kipusztítani, több-kevesebb sikerrel. Jó munka, kivakarunk két kiló tarackot és gyökeret, szépen elhúzzuk a földet, majd gereblyézés közben újabb hatalmas gazcsomók kerülnek elő. Örömtelibb, hogy ásás közben tízesével mentjük a földigilisztákat, legalább javítják a talajt.

A kezdetek

Nos, a ötlet, hogy veteményezni kezdünk, idén késő télen jött, de még épp időben. A kert maga körülbelül 100 négyzetméter, bár a szomszéd kertjétől való elválasztás elég tökéletlen, ezért ennél azért valamennyivel kisebb. A talaj homokos, évek (évtizedek?) óra nem volt rendesen használva, mindössze három gyümölcsfa (meggy, sárgabarack, szilva) árválkodik, sajna ezek sem voltak gondozva rendesen, talán a barack néz ki valahogy (termett is tavaly), a szilva és a meggy viszont egy darab bot, ami szinte semmilyen termést sem hoz, csak hosszú hajtásai vannak.

Ez csak a kisebbik gond, a gyümölcsfák megfelelő metszéssel rendbe hozhatóak, no de maga a kert sem volt ápolva évekig - ennek eredményét alább láthatjátok, hadd beszéljenek a képek:

Hát igen, de minden kezdet nehéz :) Tehát a kert nagy részét térdig, néha fenékig érő tarack, borostyán, elvadult szőlő és málna, vérehulló fecskefű borítja, természetesen mind agresszív, alkalmazkodó jószág, irtani nehéz ezeket, úgyhogy a mostani munka elég pepecselős, és minden jel arra mutat, hogy a nyár is melós lesz.

A gazolást már elkezdtük, nem semmi munka. A hátsó részeknél (arról képek nem készültek) könnyebb volt, mert nem nőtt ekkora gaz, helyette az egyik ledőlt melléképület sitthalma vált a földdel egyenlővé, úgyhogy ásóval és főleg kézzel forgattuk ki azokat a földből. Előrébb haladva a sitt mennyisége csökkent, helyét felváltotta az irdatlan nagy gaz. A legnagyobb gond ezzel az, hogy az apró gyökerek, zöld részek bennmaradnak, és ezek szépen újra kinőnek - ezt már tapasztaltuk pár nap után, ahol rendbe tettük a földet, ott már voltak friss hajtások. Remélhetőleg a rendszeres és alapos gazolás majd megszünteti vagy legalábbis mérsékli ezt a gondot, bár ennél már csak könnyebb lesz :)

Az elhatározás...

...arról, hogy kezdek egy tematikus blogot, ilyet még úgysem írtam :) Valójában egy nagy célja van a blognak, hogy dokumentáljam, mit működünk a kiskertünkbe, aztán később visszanézve lássuk a bevált taktikát vagy esetleg azt, hogy mit szúrtunk el.

Először is tudni kell, hogy (újra)kezdők vagyunk, évek óta nem foglalkoztunk rendes veteményezéssel, inkább csak virágokat ültettünk - vagyis még véletlenül sem kell követendő példának venni a tevékenykedésünket, sőt jó tanácsokat is szívesen fogadunk :)