2012. ápr. 23.

A virágos és gyümölcsös részleg

Több mindenről akartam írni, de inkább szétválasztom külön bejegyzésekre.

A petúniákról már beszéltem, de nemcsak a párkányon vannak virágok, hanem a kertben is. Az egyik kupac egy rakat tulipán, amikről én nem is tudtam:


(A fos minőségű képekért bocs, a fényviszonyok és a legendásan pocsék HTC kamera dolgozott rendesen, de talán a lényeg látszik.) Ezenkívül vannak még több rakáson a nárciszok, illetve a friss szerzemények a dáliák, amelyek közül már kettő kibújt. Meg anyám kedvenc ronda sárga virága, amin minden nyáron majdnem áttolom a fűnyírót.

Az epreim növögetnek, a kezdeti lelkesedés után valahogy mintha nem lennének az igaziak...

 

A barack is virágzott, majd lefagyott, de úgy tűnik nincs minden veszve:


Meglepő módon a gyöngyvirág is virágzásra kényszerült, de hogy az árnyékban hogy... nem baj, örülünk :)

A petúniák

Nem vagyok nagy virágos, de ezeknek a petúniáknak az elültetése bejött. Muskátlival próbálkoztunk meg próbálkozunk most is, hááááát nem mostanában lesz belőlük szép virágos növény... szóval gondoltunk egyet, és egy munka apropóján beszabadultam az egyik hipermarket kertészeti osztályára, ahol nagy fóliaszaggatás árán és az ott dolgozók csúnya pillantásaitól övezve kiválogattam ezt a kilenc szépséget:


Tapasztalatlan fejemnek először elég ijesztő volt, hogy kissé kókadtabb voltak, igaz ez köszönhető annak is, hogy fél órát álltam velük a jéghideg szélben... De utána elültettem őket:



És mostanra már így néznek ki:

2012. ápr. 21.

Pótolni valók

Juj, de ellustultam blogírás terén! Ugyebár mint aktív egyetemista, most a previzsgaidőszakos cirkuszban kevesebb időm van írni és a kertben bogarászni, de igyekszem :)

A jó hír mindenképpen, hogy a növények nagy rész él és virul, szóval a legnagyobb félelmen, mint semmi nem fog kikelni, az szépen megdőlt. Külön öröm, hogy az időjárás is javul, végre nem kell rettegni a fagyoktól és van valami csapadékszerűség is.

Az imádott epreim szépen nőnek, közben kikelt a borsó, a kapor, a sárgarépa, a brokkoli, a bab, a hagyma meg irdatlan ütemben nő :) A fehérrépa, a tárkony, a kamilla, a kakukkfű és a petrezselyem még várat magára, a paradicsom pedig 99%, hogy kudarc, de úgyis utálom... :-D A krumpli, az uborka és a karfiol is el lett vetve, úgyhogy nagyon jól állunk, tulajdonképpen kész a vetés. Persze most jön a gazos időszak, az eső a taracknak is jót tett sajnos =S

Emellett a dísznövény fronton is fejlődtünk, majd arról is hozok képeket, meg a frissen kikelt növénykékről is :)

2012. ápr. 8.

Ilyen nincs

Napi kertnéző túrán: kilépek az ajtón, esik a .

Jót fog tenni a virágzó gyümölcsfáknak és a már elvetett növénykéknek...

2012. ápr. 7.

Eső, eső és végre eső

A kert szépsége, hogy az ember lánya nagyon tud örülni az esőnek. Persze eddig is szerettem a tavaszi esőt, főleg az utána érezhető illatot, de most legalább megkímél a locsolástól, ami nem utolsó.

A kert egyébként készen van. Nem úgy, hogy eldobjuk az ásót és a gereblyét oszt csókolom, hanem az ásás lett kész. Különösen büszke vagyok arra, hogy az utolsó kis ficak a saját kezem munkája olyan értelemben, hogy tesóm az ásást megcsinálta (kb. 15 perc alatt, hogy hogy azt nem tudom, nem kis terület az...) de a gazolás, gereblyézés, földtúrás az én reszortom volt. Úgyhogy az eső a legjobbkor jött a már elvetett magokra és tiszta földre :-)

A növényekről: úgy tűnik tévedtem az eperrel kapcsolatban, ugyanis nagyon apró kétszikű növénykék bukkantak elő, szám szerint 10 és 4 egy-egy ládában. Az mondjuk vicc, hogy a nagy gondossággal elültetett ládában kelt ki 4, a másikban, ahová csak beszórtam a magot, ott 10... Más nagyon nem akar kelni, kivéve a hagymát, ami lelkesen növöget, legalább életre valónak tetteti magát.

Ma voltunk amúgy nagyszüleimnél, érdekes tanulmányút volt, nekik már nagyon helyes borsó palántái vannak és a málnát is rendbe tették. Nekünk is ezt kéne.

Ja, a petuniával befürdünk úgy néz ki, két sziklevéllel létezik jóideje, és pont semmit nem csinál.

2012. ápr. 5.

Összegzés

Összeszedegettem mit, mikor, hogy és melyik ágyásba ültettünk, hogy jövőre tudjuk, hol rontottuk el :)

1. a petrezselyem és a kapor a snidlinggel társítva a kakukkfűhöz és tárkonyhoz (majd később összeköltöznek a sütőtökkel), még márciusban ültettük ezeket elsőként, egy héttel később melléültettem a kakukkfüvet és a tárkonyt úgy találomra - a snidling szépen magára talált, nem viselte meg a költözés

2. sárgarépa és fehérrépa, közte néhány dughagymával - a répák egy időben lettek ültetve a petrezselyemmel és kaporral, a dughagyma egy héttel később került földbe (állítólag a másik legyétől védik egymást)

3. a négyféle borsó egyszerre lett vetve, még márciusban

4. zöldbab, nem is olyan rég

5. brokkoli, cukkini és fekete retek, szintén mostanában

6. paradicsom és kétféle paprika - na, ezzel nagyon elkéstünk, főleg mert helyrevetettük ezeket, áprilisban, meglátjuk mi sül ki belőle...

7. cserépbe ültettem kamillát, tárkonyt, kakukkfüvet, no meg az epret - ezek közül egyedül az eper tesz úgy, mintha élne

Még elültetésre vár egy csomó krumpli, a szárazbab, a sütőtök, a karfiol. Remélem jobb idő lesz.

2012. ápr. 2.

Fűszernövények és eper

Alig tudom magam utolérni írás terén - inkább a kertben töltöm az időt. Vicces, ha valaki egy-két éve azt mondja nekem, hogy egyszer megszállottan fogok földet túrni, eskü kiröhögöm. De hát ez az idő is eljött :)

Az eper a kedvenc gyümölcsöm. Sajnos szezonális, egyébként meg nem is olcsó, főleg ha arra gondolok, hogy megveszek egy kis dobozzal sokszor horribilisért, utána a felfújt epreknek se íze, se bűze. Normális palántát nem találtunk, így megpróbálok magról ültetni, ami elég nagy kihívás, tekintve hogy nem vagyok túl tapasztalt. Inkább semennyire sem. Indátlan, alpesi epret ültettem ládába, gondosan válogatott földbe. Szinte a felszínre kellett ültetni, hát nem fűzök hozzá nagy reményeket... Ha kikel, alaposan meg fogok lepődni :D

Ezenkívül ültettem fűszernövényeket is, kakukkfüvet és tárkonyt, utóbbit imádom, ragulevesbe kiváló! Emellett kamillát is, mert gyönyörű, jó illata van, és apám úgyis mindent inhalálással kezel :) Ezekért is aggódom, az ilyen nagyon apró magokban nem tudok bízni, egyszerűen életszerűtlen, hogy a kezeim között kikelnek.

Az ásás továbbra is program, de ha minden igaz, pár napon belül befejezzük, és tényleg vége ennek a vég nélküli tarackvadászatnak. Legalábbis ilyen nagy méreteket remélhetőleg többet nem ölt.

2012. ápr. 1.

Alakulgat a kert

Túl vagyunk több mint a felén! Legalábbis az ásás-gazolás mizériának. A saját területünkön. A nagy haladás elsősorban annak köszönhető, hogy a kert elülső részét apa dugiban veteményezte néhány éve, és ugyan feladta, de a gaz mennyisége lényegesen kevesebb :-) Persze így is előkerültek valami három ember vastag elkorhadt fa combnyi gyökerei (hűdemenőköltőikép:)), amit csákánnyal kellett kivarázsolni, de felüdülés volt a deréktörő szitálós performanszokhoz képest.


Közben nagyapám szerzett dughagymát, úgyhogy most már biztos, lesz hagymánk is!

Az ültetés mellett még mindig a tereprendezés a legfontosabb. Hiába irtottuk ki a gazt a veteményesünk területéről, sajna a szomszéd területek állapota katasztrofális. A kert egyik oldala a helyi állomás felé néz - konkrétan a kert végében haladnak a sínek. Ez nem baj, de nem nagyon gondozzák ezt a területet, olyan elburjánzott bokrok vannak, amelyek borostyánnal benőttek, leveleik alig vannak és olyan fonatot alkotnak, hogy lakni is lehetne alattuk. A borostyán persze hozzánk is bekúszott, de akárhogy vagdossuk, több mint valószínű, hogy vissza fog kúszni. A MÁV kertet meg mi nem tudjuk és nem is akarjuk rendbe tenni...

A másik oldal sem rózsásabb, az a terület a szomszédé. Nagyon aranyosak, de tulajdonképpen nem is itt laknak, amúgy is költözés és építkezés közepén vannak, nem az a farknyi terület lesz a legfőbb gondjuk, de minket kellően akadályoz: egyrészt onnan is terjed a borostyán-elvadult szőlő-elvadult bodza trió (ujjnyi vastag rózsaágakat is hoznak magukkal), másrészt az átlógó részek leárnyékolják a veteményes egy részét. Arról nem is beszélve, hogy a szőlő teljesen behálózta a szerencsétlen barackunkat (elég kínos, hogy hagytuk ideáig fajulni a dolgokat).

Tehát délután nekiestünk metszőollókkal és fogasfűrésszel felszerelkezve az említett növényeknek. A szőlővel viszonylag jól boldogultunk, nagy része elszáradt, le lehetett rángatni a fákról. A gondok mélyebbről jöttek, szó szerint, amikor belefutottunk a rózsa ágaiba - hát azt hiszem, ezt senkinek sem kell magyarázni, miért. Több óra munkával sikerült kiszabadítani a kerítést és a lelakott barackfát, amelyen nagyon látszott a szőlő hatása. Konkrétan egyik oldalán voltak ágak és hajtások, ráadásul a szőlőtől elfelé dőlt szerencsétlen. Csoda, hogy tavaly egyáltalán termett.

A munka eredménye, hogy viszonylag tiszta a két kertet elválasztó rész, és a veteményes végre napsütéses területté vált, a többi pedig a (leendő) szomszéd dolga. Bár az lenne a legjobb, ha hozzácsaphatnánk a mi területünkhöz =))