Kert most és később(?)

Hááááát, ma újrakezdésként igencsak sokkoló és vegyes hírekkel szolgálhatok... Maga a kert gyönyörű és csodás, igaz idén én nem viszem túlzásba a kertészkedést (az egyetemen most töltöm a leghúzósabb évemet, és enni és aludni is csak lelkiismeret-furdalással tudok), de anya keze munkája hihetetlen, mondjuk neki ez a szakmája is, naná hogy szebb lesz minden az ő keze alatt =)

Először is a tavalyi csiga-problémát megoldottuk, bár állatorvosi lelkemnek nem túl megfelelő módon, valami csigamérget szórtunk körbe a kert szélén, így ott megállj van a csúszómászóknak. Sajnálom őket, nem tehetek róla, de ha belegondolok, hogy egy-egy nap hány csigaházat szedek össze a határmezsgyén (akár 20-at is), ha azok mind rászabadultak volna a veteményesre, bizony akkor nem sok mindenről tudnék írni =S Mindenesetre szinte semmi ilyen típusú kárunk sincs, pedig tavaly a teljes brokkolit lelegelték =( Kétszer is.

A másik, macerásdabb ügy... Még csak nagyon virágnyelven beszélek róla (nem akarom, hogy olyanok bukkanjanak rá, akiknek nem kéne), de egyszerűen muszáj, belső késztetés, hogy valahol kidühöngjem magam. Adott a mi telkünk, a mi kertünk elsősorban, plusz anya imádott virágoskertje. Aki olvasta tavaly a blogot, vagy csak simán visszanéz, az látja, hogy mi a különbség a tavalyi gazos és a tavalyi kész veteményes között, az idei kertet pedig úgyis mindjárt mutatom, az még sokkal gyönyörűbb. Ugye egyértelmű, hogy nem kis munka van benne. Ezenkívül még néhány évvel ezelőtt, amikor a mi kezünkbe került ez a telek... nos, akkor az egész úgy nézett ki, mint a dzsungel, de tényleg machétával kellett vágni az utat a bejáratig. Ez is megszűnt, hála az évek megfeszített munkájának.

Az egy dolog, hogy munka van benne, de a terület maga sem kicsi, konkrétan felénk vannak ekkora telkek házakkal. No, de mellettünk elhelyezkedik egy közterület, amit bővíteni akarnak, egy parkoló. Leszögezem, mi még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk, arról már hallottunk, hogy tervezik a parkolót bővíteni, de több ember ezt már kész tényként kezeli. A parkoló az állomásnak épül, az ingázók miatt.

/// A véleményemet nem szeretném kifejezni arról, hogy egy kisvároson belül miért kell a vasútállomásig kocsival menni, mikor hat évvel ezelőtt én a város LEGSZÉLÉRŐL (3-4 km) simán biciklivel elkerekeztem ideáig, még meg sem izzadtam, de mindegy, elfogadom, hogy vannak emberek, akik a vécére is... ///

Ennek egyébként van előzménye, mármint a parkolóbővítésnek, mert állandó problémát jelent nálunk ez. Főleg azért, mert sokan két pálcásnak lőtték a jogosítványukat, így amikor várják életük párját a vonatról haza, a kerítésünk elé állnak farral, ennek több hozadéka is van:
- a kapubejárónkban lazán megállnak, nem számít, hogy kiállnánk a köcsival vagy éppen be, csevegnek a kocsitól öt méterre, mi meg könyörgünk, hogy méltóztasson arrébb állni a tankjával
- benyomják a kerítést és a bokrokat (nem hiszem el, hogy emberek ennyire ne érezzék a kocsijuk méretét és a mi kerítésünk határát)
- mivel a kerítés és a házfal között másfél méter van, és a kocsi feneke gyakorlatilag a kerítésnél, a hálószobák ablaka meg szintúgy, így igen kellemesen száll be a bőgő motorú kocsiból a benzingőz, annak minden egészséges mocskával (ez főleg télen probléma, amikor az illető feneke fázik a kocsiban).

(Persze lehetne mondani, hogy milyen hülyeség, hogy ilyen közel van az épület az utcához, és miért ott vannak a hálószobák - a ház több mint 100 éves, kérem előbb volt itt, mint a vasút, hát ezért :) )

A kis kitérőnek az volt a lényege, hogy a parkoló a mi érdekünk is. Lett volna. A megvalósítást ugyanis úgy tervezik - jön a lényeg -, hogy szépen elvesznek a mi területünkből. Az egyik tulaj szerint (ti. a ház egy hatalmas közös épület, számtalan tulajdonossal) egy métert és a veteményes egy részét (ettől még maradt volna egy kellemes nagyságú telek). Anyával túlléptünk ezen néhány nap alatt, cserébe úgyis kapunk valamit, anya magaságyást szeretett volna. Ennyiben maradtunk. Mivel a tulajdon közös, a területadás is a közösből megy, így mindenki kap valamit cserébe (ebbe nem akarok belemenni, csak jelezni próbálom, hogy a tulajdonosoknak érdeke, hogy az üzlet összejöjjön).

A probléma az, hogy hiába közös a terület papíron, gyakorlatilag csak a mi részünkből megy a föld. A középső házak tulaja szerintem az életében egy kapavágást nem csinált ezen a kerten, sőt saját bevallása szerint nem is érdekli, a másik szomszéd pedig a saját kis részén időnként elvan (hajlandó lenyírni a füvet, talán a leveleket is összeszedi), de nagyjából őt sem érinti az egész, mert a kertrésze a közelébe sincs a leendő beruházás színhelyének, tehát valljuk be, az ő életében sok változást ez nem hozna.

Ez megint egy kis kitérő volt, hogy érthető legyen, mi a gond. Ugyanis ma egy rokonunk jött, mert utánakérdezett a dolgoknak, hogy pontosan hogy is megy ez a beruházás. Most akkor tényleg egy métert elvesznek oldalról? A túrót!! Egy méter MARAD MEG. Kiderült, hogy annyira ki akarják bővíteni, hogy a kocsibejárónktól egy méterre húznák meg a határt, ezzel parkoló lenne:
- a TELJES veteményesből,
- a kutyánk területéből,
- anya virágos kertjéből,
- és menne a kukába több gyümölcsfánk és egy juharunk is, a sövényről már nem is beszélve.
Mi ledöbbentünk. Nem csak a tervezett pusztítás miatt, hanem mert az egész szép nagyságú telekből gyakorlatilag egy társasházakhoz általában tartozó kis füves rész maradna és a kocsibeálló, szóval a szegény kutyának lenne egy kellemes területe, meg két rózsabokorra elegendő hely... Emellett nem oldódik meg a parkolás, mert ugyanúgy odafüstölnének az ablakba, csak a spájz és a fürdőszoba ablaka lesz a szenvedő alany. Király.

Nyilván nem fogják ezt megtenni az engedélyünk nélkül, de már a terv is brutális. És mivel elvileg többségi szavazás van a közös tulajdonról, hiába a "mi" részünk szóbeli megegyezés alapján, a többi tulajdonosé is, így előfordulhat, hogy ennek ellenére is viszik a francba az egészet (bár én most mindenképpen utánanézek, mert nem létezik, hogy a jogszabályok ilyet engednek - biztos hogy egy ingatlan tulajnak van vétójoga, olyan nincs hogy nincs!). Mindenesetre tervben van egy B terv is, ha mégis annyira kell a terület, vigyék a házrészünket is, és fizessék ki, mi pedig tudnánk egy normális kertes, önálló házat venni. Csakhát hitelt ki szeretne felvenni most, ha nem muszáj...? Majd kiderül, de még mindig hihetetlen számomra, hogyha valaki valamit a fejébe vesz, akkor képes másokon kersztül is áttaposva véghez vinni (értem ezalatt az illető tulajt, aki a saját pecsenyéjét sütögeti a mi kertünk árán).

Vissza a kerthez! =)
- Van néhány paradicsom és paprika palánta, előbbiek szépek, utóbbiak furák. Ugyanattól a hölgytől vettük, mint tavaly, akkor rogyásig volt, most meg kókadoznak, dobálják a virágukat, meg minden bajuk van.
- A krumplit hagytuk, nem jött be, erre idén egy csomó kikelt, velük együtt megjelentek a krumplibogarak is (tavaly nem voltak!), szóval gyomláljuk őket keményen.
- Hagyma dettó, ültettünk, de a tavalyi is kikelt, amit nem szedtünk ki, igen vicces, hogy az újratervezett utak mentén a letaposott területeken is simán előbújik :)
- A fokhagyma újdonság a tárkonnyal együtt. Utóbbival anno próbálkoztam, de nem volt hajlandó kikelni, így hagytam. De amit már egész pofásan kaptunk, az nagyon jól beválik.
- A bab és borsó szokásosan megvan, előbbivel kicsit szívunk, mert bokorbabot vettünk és ültettünk a zacsi szerint, ennek ellenére szépen fut felfelé a hálón... A többi zacskóból bokorbab kelt ki, az az egy "selejtes" volt, de mondhatom, sokkal szebb a futó mint a bokor, de olyan macerás ez a hálókészítés... A bokorbabunk amúgy is reflexből tetves lett, tiszta katicabogár ezért minden, idejönnek vacsizni, csak nem esznek eleget :)
- A gyümölcsfák még tavaly megmetsződtek, ennek megfelelően idén valahogy semmi nincs rajtuk, talán két szem szilva, azt is leverte a vihar :(
- Fehérrépa, sárgarépa újratöltve, előbbi végre sikeresen kikelt, csodaszép, köztük néhány fej saláta, eredetileg sorjelzőnek, de a méretük alapján jó lesz az bőőőőven enni is.
- Uborka, speckó módszerrel. Ezt elfelejtettem lefényképezni, majd valamikor pótlom, a vízhasznosítás miatt nyitott palackokkal próbáltuk együtt ültetni őket, egyelőre működőképes a dolog.
- Kelbimbó, karalábé. Egyiket sem szeretjük különösebben =D Na jó, inkább csak nem nagyon vettünk ilyeneket, előbbit szerintem még nem is nagyon ettem, de most majd kiderül :) A karalábét is majd fotózom, van már egész nagy is köztük :)

Képek az állapotokról

Most így néz ki nagyjából. Az a fura oszlopos teniszháló a BOKORbabnak készült, ugyanis hiába ez volt a cosmagolásra írva, ez a bab bizony fut, mint a veszedelem. Egyébként gyönyörű, csak nem bokorbab...
(Emellett hadd tegyem hozzá, hogy a kép jobb szélén lévő gazos területet a szomszéd használta. Egy darabig. Amíg szemetet hordott rá. Ha befuccsol a parkolóprojekt, akkor kigazoljuk, és használjuk.)

A fokhagyma.

A tök. Vagy a cukkini, most így nem tudom :)

Zeller, csigapusztítás nélkül (tavaly ilyenkor csak a száruk meredt az égbe, levél nélkül...

Ez eper. Vadepernek nézem, de nagyon furcsa, hogy ott kelt ki pont (a betonterasz mellett), ahová a sikertelen eperültetés után mérgemben kihajítottam az egész láda epret. Lehet tényleg a szabadság hiányzott neki =D 

Az ígért képek

Muszáj pótolnom, nem is írok sokat, csak kommentálok :)

Kezdjük a virágokkal:

Így néz ki a petúnia, ha napfényen van sokáig...

...így pedig akkor, ha többször is elfelejtjük, hogy szegényt árnyékban tartjuk =(

A muskátlijaink nem nagyon virágoznak, hasonló tempóban nőnek, mint az epreim: vagyis élnek, de a havi egy fél levél növekedés a maximum produkció.

Az egyik dália, ezek szépen nőnek.

A veteményesben pedig ez van:

A sütőtököm =)))

A borsó, amelyen most nem látszik a pusztítás.

Ééééééés, az egyes számú közellenség(ek), akik most nem képviseltetik magukat nagy számban, de látszik, hogy micsoda zabálást képesek levágni...

Ennek ellenére a borsó kitart :)

A krumpli. Lekopogom, még krumplibogarunk sincs, pedig már ekkora óriási a növény.

A zöldbab és a szárazbab. (Előbbit kissé megcsócsálták a meztelen csigák, de komolyabb baja nem lett végül.)

A sárgarépa, a kapor és a petrezselyem - utóbbinak annyira örültem, mint egyik növénynek sem, ugyanis ez volt az egyetlen faj, ami első vetésre egyáltalán nem kelt ki. De másodjára már szerencsére igen.

Uborka, ami nagyon szép, kár hogy a rejtélyes növényeltűnések ezeket sem kímélték.

Ezt kommentálni sem kell, ennyi maradt a brokkoliból a csigatámadás után... A helyére és mellé vetett karfiolból sem maradt sok =(

A letaposott hagyma, állítólag ezt így kell vagy így is lehet. Nekem fura módszer, akiket ismerek, azok vagy azt mondják, hogyne ez jó és működik, vagy pedig jól körberöhögnek, hogy micsoda marhaság.

A cukkini, ami a legfaszább növény a világon, hatalmas sikerélmény, a csigák nem szeretik, és mellé isteni finom no meg egészséges :))

A palántáról ültetett zeller és paradicsom - magról akartunk ültetni, de nem jött össze, úgyhogy mégiscsak vettük a palántákat, és nem bántuk meg, mert nagyon ellenálló és szépen fejlődő növények.

A paprika, szintén palántáról.

Végül a gyümölcsfák:

A barack.

A szilva.

A csigaharc

Hát, nem tudom a többi rutinos kertész hogy csinálja, de nálunk a rejtélyes növényeltűnések hátterében a csigák állnak...

Ugye úgy volt, hogy amikor ástunk, és szorgalmasan, jó állatmentő módjára szedegettem a csigákat, nehogy rájuk lépjünk. Pechemre. Ugyanis egy hete kimentünk a kertbe, és azt hittük rosszul látunk - a borsó tizenkét sorából kettő félig le volt rágva! De nem csak kicsit megcsócsálva, hanem rendesen lezabálták az egészet =S No meg a brokkoli is eltűnt, ezek szerint annak is oka volt...

Szóval elindult a csigahadművelet, és a két nap alatt legalább egy kilónyit összeszedtünk =S Ezt úgy kell elképzelni, hogy haladtunk a veteményes sorok között, és marokszámra szedegettem a csúszómászókat. A borsón például füzérszerűen csüngtek, tizenöt centis szakaszon vagy tízet szedtem le. Mivel megölni továbbra sem volt szívem őket, inkább átvittük nagyapámhoz, ahol a csirkék megeszik egy részét, a többi meg szétmászik, ott úgysem zavar senkit.

Amúgy helyzetjelentés :-)))
- a borsó a csigatámadást még nem heverte ki, de magához tért, és úgy néz ki nemsokára virágzik
- túlélő brokkolik kinézete nem túl biztató, elég lyukasak, de még nőnek, talán megmaradnak
- kibújt a megzabált brokkoli helyére vetett karfiol
- a frissen ültetett paprikapalánták szépen nőnek és virágzanak, melléjük most kerültek paradicsom palánták is, szintén gyönyörűek
- a sárgarépa és a fehérrépa totális csőd még mindig, de ami sárgarépából kikelt, az nagyon szép
- az elvetett szárazbab rekord gyorsasággal nőtt ki
- a cukkini és az uborka lehagy mindent fejlődésben, a krumplival egyetemben, a sütőtökről nem is beszélve
- az epreim megrekedtek a fejlődésben, de nem adom fel, míg ki nem pusztulnak

A virágos részleg:
- a tulipánok elvirágoztak :(
- a nőszirom is kinyílt, csak sajna le is tört a virágzó szár, nem tudom mennyi köze van az elmebeteg kutyáimnak a dologhoz
- a dáliák szépen nőnek, alig várom, hogy virágozzanak
- a petúnia kevésbé bírja az árnyékot, mint gondoltuk, amelyik napos területen van, az csodálatosan néz ki, amelyik a másik ablakba került... nos, elhajította a virágait, úgyhogy éppen rehabilitáljuk szegényeket

Ja, még valami, a gesztenye fa - örömmel jelenthetem, hogy megjelentek rajta az első foltok, és a virágai már hömpölyögnek az udvaron. Holnap hozok képeket, aztán megmutatom milyen az élet egy legalább 150 éves óriási fával.

Május egy

Mostanság nem nagyon történik semmi, maximum a növénykék kelnek sorban, már amelyik képes rá.

Tehát listába szedve:
- a borsó, hagyma, kapor egyszerűen gyönyörűek, nőnek mint a fene :-)
- ültettünk közben babot, és vettünk néhány palántát is (kétféle paprika és zeller), a babból még nincs semmi, de a palánták már másnapra kiheverték a sokkot
- a sárgarépa és a petrezselyem katasztrófa... előbbi elég foghíjas, a másik konkrétan ki sem kelt, vetőszalag ide vagy oda
- az epreim is ki fognak halni, egy láda már kárba ment, a másikban még van reményem, de nagyon kis szerencsétlennek tűnnek nekem
- cserébe a cukkini és az uborka kikeltek, méghozzá az összes fészekben
- a zöldbab kezd magához térni, végre kitölti a sorokat - valószínűleg a nem egyforma mélység miatt kelt fáziskéséssel a harmada
- a brokkolink... na igen, ez a WTF-növény, ugyanis szépen kikelt, nőtt, majd egyik reggelre a fél ágyás nyom nélkül eltűnt. Valami megzabálta, mert a nagyobb növények maradtak meg, a kisebbek váltak köddé...
- a tárkony, kakukkfű, kamilla hármas még mindig semmi, legalábbis cserépben nincs nyomuk, a kertben nem tudom, mert elfelejtettem hova ültettem őket :-D
- a krumpli szintén kibújt egy-két helyen, de még nem az igazi
- a barackfa rogyásig van barackkal... na jó, ez sem teljesen igaz, mert láttam többet is már barackfán, de ahhoz képest, hogy gondolatban eltemettem az idei termést, azért lesz mit lezabálni pár hónap múlva, márha nem üt be a krach
- a szilvafa ugyanez, tekintélyes mennyiségű termés van rajta, ellenben a meggy üresen áll, bár utóbbi most lett metszve

A virágoskertben minden oké, a petúniák tenyérnyi virágokból hoznak egy csomót, a nőszirom is virágozni készül, a dáliák szépen mind kikeltek, meg egy-két ismeretlen dísznövény is :) Már csak gazolni kéne nagyüzemben.

Pótolni valók

Juj, de ellustultam blogírás terén! Ugyebár mint aktív egyetemista, most a previzsgaidőszakos cirkuszban kevesebb időm van írni és a kertben bogarászni, de igyekszem :)

A jó hír mindenképpen, hogy a növények nagy rész él és virul, szóval a legnagyobb félelmen, mint semmi nem fog kikelni, az szépen megdőlt. Külön öröm, hogy az időjárás is javul, végre nem kell rettegni a fagyoktól és van valami csapadékszerűség is.

Az imádott epreim szépen nőnek, közben kikelt a borsó, a kapor, a sárgarépa, a brokkoli, a bab, a hagyma meg irdatlan ütemben nő :) A fehérrépa, a tárkony, a kamilla, a kakukkfű és a petrezselyem még várat magára, a paradicsom pedig 99%, hogy kudarc, de úgyis utálom... :-D A krumpli, az uborka és a karfiol is el lett vetve, úgyhogy nagyon jól állunk, tulajdonképpen kész a vetés. Persze most jön a gazos időszak, az eső a taracknak is jót tett sajnos =S

Emellett a dísznövény fronton is fejlődtünk, majd arról is hozok képeket, meg a frissen kikelt növénykékről is :)

Összegzés

Összeszedegettem mit, mikor, hogy és melyik ágyásba ültettünk, hogy jövőre tudjuk, hol rontottuk el :)

1. a petrezselyem és a kapor a snidlinggel társítva a kakukkfűhöz és tárkonyhoz (majd később összeköltöznek a sütőtökkel), még márciusban ültettük ezeket elsőként, egy héttel később melléültettem a kakukkfüvet és a tárkonyt úgy találomra - a snidling szépen magára talált, nem viselte meg a költözés

2. sárgarépa és fehérrépa, közte néhány dughagymával - a répák egy időben lettek ültetve a petrezselyemmel és kaporral, a dughagyma egy héttel később került földbe (állítólag a másik legyétől védik egymást)

3. a négyféle borsó egyszerre lett vetve, még márciusban

4. zöldbab, nem is olyan rég

5. brokkoli, cukkini és fekete retek, szintén mostanában

6. paradicsom és kétféle paprika - na, ezzel nagyon elkéstünk, főleg mert helyrevetettük ezeket, áprilisban, meglátjuk mi sül ki belőle...

7. cserépbe ültettem kamillát, tárkonyt, kakukkfüvet, no meg az epret - ezek közül egyedül az eper tesz úgy, mintha élne

Még elültetésre vár egy csomó krumpli, a szárazbab, a sütőtök, a karfiol. Remélem jobb idő lesz.

Az első magok elültetése

Elég későn találtuk ki, hogy ültetni kellene; ősszel a föld parlagon volt, így most az ásás után, sőőőőt közben kell már a magok egy részét végleges lakhelyükre költöztetni. Eddig mindent magról vetettünk, a paprika, paradicsom lesz majd palántás jószág.

Az ültetés kellemesebb meló, mint az ásás és gazolás, legalábbis kevésbé lihegünk, ha a dolgozunk. Azért nehezítettünk a dolgon, helyesebben a természet rakott keresztbe, ugyanis petrezselymet, kaprot és sárgarépát nem a legkomfortosabb több tíz kilométer/órás szélben szórni. A leghátsó részbe egy kis épület mellé került a kapor, a petrezselyem és a snidling. Hagytunk egy kis négyzetet a leendő sütőtök számára, mert továbbra is ragaszkodom hozzá. A düledező viskó elé került tizenkét sorban a négyfajta borsó, fajtánként három-három sort elfoglalva.

A borsóval szembe, a snidlinges-kapros-petrezselymes terület előtt alakítottuk ki a répás területet: fehér- és sárgarépa, három ill. öt sorban. A fehérrépa újítás volt (mintha az egész kertészkedés nem új dolog lenne az életünkben =) ), legalábbis vetőszalagot még soha nem használtunk, hát kíváncsian várjuk az eredményt.

A vetőmagok

A vetőmagok, hát igen. Újrakezdő hobbikertészek vagyunk, ezt már mondtam, ennek ellenére csak halvány körvonalaink vannak arról, mit, hogyan, mikor, mennyit, milyet, hova érdemes vetni. Nem igazán tudtuk és most sem tudjuk, hogy pontosan mennyi az annyi, mit várhatunk termés gyanánt, mi elég egy családnak. Eleve a kertrendezés folyamata feltüzelte a családot, mindenki lelkesen dolgozik, nagyra törő vágyaink vannak, olyan óhajok és ötletekkel, hogy néhány hektár föld kellene minden megvalósításához.

A realitás talaján mozogva, de legalábbis megpróbálva ottmaradni, inkább alapzöldségekkel és haszonnövényekkel kezdünk. Ide tartozik a dughagyma, burgonya, sárga- és fehérrépa, petrezselyem, zöldborsó, zöld- és szárazbab. A saját külön perverzióm a cukkini, a sütőtök és az eper. Hát, ennyit a realitásokról :D

Ezek közül sikerült megfelelő (?) minőségű és mennyiségű sárga- és fehérrépát, petrezselymet venni, ezen kívül a borsó és a babok is megvannak. A cukkini, sütőtök és eper vonal is beszerződött. Krumpli és dughagyma problémás, előbbit apa szerzi be megbízható ismerősöktől, utóbbit viszont egyelőre nem sikerült hozni, pedig nagyon jó lenne...