Kert most és később(?)

Hááááát, ma újrakezdésként igencsak sokkoló és vegyes hírekkel szolgálhatok... Maga a kert gyönyörű és csodás, igaz idén én nem viszem túlzásba a kertészkedést (az egyetemen most töltöm a leghúzósabb évemet, és enni és aludni is csak lelkiismeret-furdalással tudok), de anya keze munkája hihetetlen, mondjuk neki ez a szakmája is, naná hogy szebb lesz minden az ő keze alatt =)

Először is a tavalyi csiga-problémát megoldottuk, bár állatorvosi lelkemnek nem túl megfelelő módon, valami csigamérget szórtunk körbe a kert szélén, így ott megállj van a csúszómászóknak. Sajnálom őket, nem tehetek róla, de ha belegondolok, hogy egy-egy nap hány csigaházat szedek össze a határmezsgyén (akár 20-at is), ha azok mind rászabadultak volna a veteményesre, bizony akkor nem sok mindenről tudnék írni =S Mindenesetre szinte semmi ilyen típusú kárunk sincs, pedig tavaly a teljes brokkolit lelegelték =( Kétszer is.

A másik, macerásdabb ügy... Még csak nagyon virágnyelven beszélek róla (nem akarom, hogy olyanok bukkanjanak rá, akiknek nem kéne), de egyszerűen muszáj, belső késztetés, hogy valahol kidühöngjem magam. Adott a mi telkünk, a mi kertünk elsősorban, plusz anya imádott virágoskertje. Aki olvasta tavaly a blogot, vagy csak simán visszanéz, az látja, hogy mi a különbség a tavalyi gazos és a tavalyi kész veteményes között, az idei kertet pedig úgyis mindjárt mutatom, az még sokkal gyönyörűbb. Ugye egyértelmű, hogy nem kis munka van benne. Ezenkívül még néhány évvel ezelőtt, amikor a mi kezünkbe került ez a telek... nos, akkor az egész úgy nézett ki, mint a dzsungel, de tényleg machétával kellett vágni az utat a bejáratig. Ez is megszűnt, hála az évek megfeszített munkájának.

Az egy dolog, hogy munka van benne, de a terület maga sem kicsi, konkrétan felénk vannak ekkora telkek házakkal. No, de mellettünk elhelyezkedik egy közterület, amit bővíteni akarnak, egy parkoló. Leszögezem, mi még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk, arról már hallottunk, hogy tervezik a parkolót bővíteni, de több ember ezt már kész tényként kezeli. A parkoló az állomásnak épül, az ingázók miatt.

/// A véleményemet nem szeretném kifejezni arról, hogy egy kisvároson belül miért kell a vasútállomásig kocsival menni, mikor hat évvel ezelőtt én a város LEGSZÉLÉRŐL (3-4 km) simán biciklivel elkerekeztem ideáig, még meg sem izzadtam, de mindegy, elfogadom, hogy vannak emberek, akik a vécére is... ///

Ennek egyébként van előzménye, mármint a parkolóbővítésnek, mert állandó problémát jelent nálunk ez. Főleg azért, mert sokan két pálcásnak lőtték a jogosítványukat, így amikor várják életük párját a vonatról haza, a kerítésünk elé állnak farral, ennek több hozadéka is van:
- a kapubejárónkban lazán megállnak, nem számít, hogy kiállnánk a köcsival vagy éppen be, csevegnek a kocsitól öt méterre, mi meg könyörgünk, hogy méltóztasson arrébb állni a tankjával
- benyomják a kerítést és a bokrokat (nem hiszem el, hogy emberek ennyire ne érezzék a kocsijuk méretét és a mi kerítésünk határát)
- mivel a kerítés és a házfal között másfél méter van, és a kocsi feneke gyakorlatilag a kerítésnél, a hálószobák ablaka meg szintúgy, így igen kellemesen száll be a bőgő motorú kocsiból a benzingőz, annak minden egészséges mocskával (ez főleg télen probléma, amikor az illető feneke fázik a kocsiban).

(Persze lehetne mondani, hogy milyen hülyeség, hogy ilyen közel van az épület az utcához, és miért ott vannak a hálószobák - a ház több mint 100 éves, kérem előbb volt itt, mint a vasút, hát ezért :) )

A kis kitérőnek az volt a lényege, hogy a parkoló a mi érdekünk is. Lett volna. A megvalósítást ugyanis úgy tervezik - jön a lényeg -, hogy szépen elvesznek a mi területünkből. Az egyik tulaj szerint (ti. a ház egy hatalmas közös épület, számtalan tulajdonossal) egy métert és a veteményes egy részét (ettől még maradt volna egy kellemes nagyságú telek). Anyával túlléptünk ezen néhány nap alatt, cserébe úgyis kapunk valamit, anya magaságyást szeretett volna. Ennyiben maradtunk. Mivel a tulajdon közös, a területadás is a közösből megy, így mindenki kap valamit cserébe (ebbe nem akarok belemenni, csak jelezni próbálom, hogy a tulajdonosoknak érdeke, hogy az üzlet összejöjjön).

A probléma az, hogy hiába közös a terület papíron, gyakorlatilag csak a mi részünkből megy a föld. A középső házak tulaja szerintem az életében egy kapavágást nem csinált ezen a kerten, sőt saját bevallása szerint nem is érdekli, a másik szomszéd pedig a saját kis részén időnként elvan (hajlandó lenyírni a füvet, talán a leveleket is összeszedi), de nagyjából őt sem érinti az egész, mert a kertrésze a közelébe sincs a leendő beruházás színhelyének, tehát valljuk be, az ő életében sok változást ez nem hozna.

Ez megint egy kis kitérő volt, hogy érthető legyen, mi a gond. Ugyanis ma egy rokonunk jött, mert utánakérdezett a dolgoknak, hogy pontosan hogy is megy ez a beruházás. Most akkor tényleg egy métert elvesznek oldalról? A túrót!! Egy méter MARAD MEG. Kiderült, hogy annyira ki akarják bővíteni, hogy a kocsibejárónktól egy méterre húznák meg a határt, ezzel parkoló lenne:
- a TELJES veteményesből,
- a kutyánk területéből,
- anya virágos kertjéből,
- és menne a kukába több gyümölcsfánk és egy juharunk is, a sövényről már nem is beszélve.
Mi ledöbbentünk. Nem csak a tervezett pusztítás miatt, hanem mert az egész szép nagyságú telekből gyakorlatilag egy társasházakhoz általában tartozó kis füves rész maradna és a kocsibeálló, szóval a szegény kutyának lenne egy kellemes területe, meg két rózsabokorra elegendő hely... Emellett nem oldódik meg a parkolás, mert ugyanúgy odafüstölnének az ablakba, csak a spájz és a fürdőszoba ablaka lesz a szenvedő alany. Király.

Nyilván nem fogják ezt megtenni az engedélyünk nélkül, de már a terv is brutális. És mivel elvileg többségi szavazás van a közös tulajdonról, hiába a "mi" részünk szóbeli megegyezés alapján, a többi tulajdonosé is, így előfordulhat, hogy ennek ellenére is viszik a francba az egészet (bár én most mindenképpen utánanézek, mert nem létezik, hogy a jogszabályok ilyet engednek - biztos hogy egy ingatlan tulajnak van vétójoga, olyan nincs hogy nincs!). Mindenesetre tervben van egy B terv is, ha mégis annyira kell a terület, vigyék a házrészünket is, és fizessék ki, mi pedig tudnánk egy normális kertes, önálló házat venni. Csakhát hitelt ki szeretne felvenni most, ha nem muszáj...? Majd kiderül, de még mindig hihetetlen számomra, hogyha valaki valamit a fejébe vesz, akkor képes másokon kersztül is áttaposva véghez vinni (értem ezalatt az illető tulajt, aki a saját pecsenyéjét sütögeti a mi kertünk árán).

Vissza a kerthez! =)
- Van néhány paradicsom és paprika palánta, előbbiek szépek, utóbbiak furák. Ugyanattól a hölgytől vettük, mint tavaly, akkor rogyásig volt, most meg kókadoznak, dobálják a virágukat, meg minden bajuk van.
- A krumplit hagytuk, nem jött be, erre idén egy csomó kikelt, velük együtt megjelentek a krumplibogarak is (tavaly nem voltak!), szóval gyomláljuk őket keményen.
- Hagyma dettó, ültettünk, de a tavalyi is kikelt, amit nem szedtünk ki, igen vicces, hogy az újratervezett utak mentén a letaposott területeken is simán előbújik :)
- A fokhagyma újdonság a tárkonnyal együtt. Utóbbival anno próbálkoztam, de nem volt hajlandó kikelni, így hagytam. De amit már egész pofásan kaptunk, az nagyon jól beválik.
- A bab és borsó szokásosan megvan, előbbivel kicsit szívunk, mert bokorbabot vettünk és ültettünk a zacsi szerint, ennek ellenére szépen fut felfelé a hálón... A többi zacskóból bokorbab kelt ki, az az egy "selejtes" volt, de mondhatom, sokkal szebb a futó mint a bokor, de olyan macerás ez a hálókészítés... A bokorbabunk amúgy is reflexből tetves lett, tiszta katicabogár ezért minden, idejönnek vacsizni, csak nem esznek eleget :)
- A gyümölcsfák még tavaly megmetsződtek, ennek megfelelően idén valahogy semmi nincs rajtuk, talán két szem szilva, azt is leverte a vihar :(
- Fehérrépa, sárgarépa újratöltve, előbbi végre sikeresen kikelt, csodaszép, köztük néhány fej saláta, eredetileg sorjelzőnek, de a méretük alapján jó lesz az bőőőőven enni is.
- Uborka, speckó módszerrel. Ezt elfelejtettem lefényképezni, majd valamikor pótlom, a vízhasznosítás miatt nyitott palackokkal próbáltuk együtt ültetni őket, egyelőre működőképes a dolog.
- Kelbimbó, karalábé. Egyiket sem szeretjük különösebben =D Na jó, inkább csak nem nagyon vettünk ilyeneket, előbbit szerintem még nem is nagyon ettem, de most majd kiderül :) A karalábét is majd fotózom, van már egész nagy is köztük :)

Képek az állapotokról

Most így néz ki nagyjából. Az a fura oszlopos teniszháló a BOKORbabnak készült, ugyanis hiába ez volt a cosmagolásra írva, ez a bab bizony fut, mint a veszedelem. Egyébként gyönyörű, csak nem bokorbab...
(Emellett hadd tegyem hozzá, hogy a kép jobb szélén lévő gazos területet a szomszéd használta. Egy darabig. Amíg szemetet hordott rá. Ha befuccsol a parkolóprojekt, akkor kigazoljuk, és használjuk.)

A fokhagyma.

A tök. Vagy a cukkini, most így nem tudom :)

Zeller, csigapusztítás nélkül (tavaly ilyenkor csak a száruk meredt az égbe, levél nélkül...

Ez eper. Vadepernek nézem, de nagyon furcsa, hogy ott kelt ki pont (a betonterasz mellett), ahová a sikertelen eperültetés után mérgemben kihajítottam az egész láda epret. Lehet tényleg a szabadság hiányzott neki =D 

Idén

Ha összeszedem magam, lesznek bejegyzések az idén is, csak nagyon hanyagoltam itt mindent, télen a tél miatt, most a vizsgaidőszak miatt, pedig sokkal több és szebb fotónk is lesz majd, mert a kert gyönöyrű, és minden okosabban is csinálunk =))) Majd igyekszem ám!